Hatvan, Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum
Egy vadászat alkalmával ismerkedett meg egymással gróf Széchenyi Zsigmond, és Fekete István. A vadászat előtt az akkoriban gazdatisztként dolgozó Fekete István tartott rövid eligazítást Széchenyi társaságának az előttük álló hajtásról. Mondandója pontos volt, és szakszerű, egyértelmű volt mindenki számára, hogy az illető sokkal alaposabban ismeri az állatvilágot, mint bármelyikük a csoportban. Mindezt szerényen. A gróf odalépett hozzá:
,,Széchenyi Zsigmond vagyok, de szólíts csak Zsigának. Ha nem bánod, csatlakozz hozzám, mert úgy veszem észre, hogy te vagy itt ebben a csapatban az egyedüli, igazi vadász”.
Így kezdődött Fekete István és Széchenyi Zsigmond életre szóló barátsága.
Ifj. Fekete István, az író fia, a múzeumnak adományozta a Tárogató úti lakás számos bútorát, közöttük Fekete István használati tárgyait is. A legértékesebb darab az író pipatóriuma. A Hatvani Vadászati Múzeummal való együttműködésben 2023 szeptemberében került sor a Fekete István emlékszoba átadására, melyet a díszterem választ csak el a Széchenyi Zsigmond vadászati hagyatékot bemutató emlékszobától. A két barát a halhatatlanságban újra találkozott.
A Vadászati Múzeum újdonsült ékszerdoboza – Fekete István Emlékszoba
2023. szeptember 8-án ünnepélyes keretek között átadásra került a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum újdonsült ékszerdoboza, a Fekete István Emlékszoba. Az intézmény büszke arra, hogy mára már nem csak gróf Széchenyi Zsigmond, hanem Fekete István hagyatékát is kiállíthatja a látogatók számára, ezzel is megőrizve a két legendás vadászíró méltó emlékét. A Fekete István Emlékszobában lévő tárgyak a Fekete-családnak köszönhetően, az író Tárógató úti lakásából kerültek a múzeumhoz. A kiállítás hangulatát meghatározza, hogy a műtárgyak nagy részét még Fekete István is használta.
A tárlat egyik részében az író nappalija elevenedik meg. A kiállított enteriőr visszaadja a Fekete-család lakásának hangulatát. Megtalálhatóak benne könyvespolcok, fotelek, dohányzóasztal, valamint egy pipatórium is. A kiállított festmények és fényképek is mind, eredeti állapotukban a család tulajdonát képezik. A szobabelső egyik legkülönlegesebb darabja egy agancs-csillár. Ezen a csilláron lévő agancsok Fekete István és fia, ifjabb Fekete István közös vadászataik alkalmával elejtett gímszarvasok trófeái, melyre a lámpabúrákat az író felesége Piller Edit horgolta. Az emlékszoba azért is különleges, mert az író fővárosi, idősebbkori életét mutatja be úgy, hogy helyet kap a gyermekkora, a somogyi vármegyei kis falu, Gölle, valamint Kaposvár is. Fekete István ahogyan idősödött és fiatalkori „lődühe” is csillapodott, úgy vágyódott vissza a gyökereihez, a kicsiny szülőfalujába. Helyet kapott a nappaliban, az egyik fotel tövében, utolsó kutyájuk, Bogáncs, akinek a kedvéért az író gyakrabban mozdult ki a lakásból. Az intelligens puli bizonyos szempontból gyermekpótlék is lehetett a családnak. Az emlékszobában lévő vitrinek is különböző tematika szerint kerültek berendezésre. Az első vitrinben az író művei kaptak helyet. Megtalálhatóak kéziratai, könyveinek dedikált példányai. Annyira precíz alkotó volt, hogy regényeibe nyomtatás után is ceruzával bele-belejavított. Ilyen ceruzával javított verzióban kiállításra került az első regénye, A koppányi aga testamentuma, mely 1937-ben az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság regénypályázatán I. díjat nyert. A kiállítás talán legértékesebb darabja a Vuk eredeti 1965-ös forgatókönyve, melynek társszerzője Hárs Mihály rendező, forgatókönyvíró, dramaturg volt. A következő vitrinben barátai és pályatársai kerülnek említésre.
Rendkívüli ember volt Ő, rendkívüli barátokkal. Barátságot kevés emberrel ápolt életében, de szűk baráti köréhez tartozott a világhírű vadász Kittenberger Kálmán, a Nimród vadászújság főszerkesztője, valamint gróf Széchenyi Zsigmond, akivel több közös szenvedélyük is volt, például a természet és a vadászat szeretete. Kiállításra került barátjának, a Nemzeti Színház főrendezőjének, Csathó Kálmánnak a hagyatékából származó Magyar Tájszótár több kötete is, melyet Fekete István saját kézírásával és aláírásával látott el. Nem csak a magyar prózairodalom, hanem az erdész-vadászirodalom kiemelkedő alakja is Fekete István, akit munkássága során több érték megőrzése is vezértelt. Ilyen érték volt neki a magyarsága, a magyar szó, a természet szeretete, valamint a vadászat és kifejezetten a magyar vadásznyelv egyediségének és változatosságának fennmaradása. Ezen nagyszerű értékek mellett katolikus vallását, Istenhitét, egész életében büszkén vállalta, ezért az emlékszobából sem maradhatott ki a vallással való kapcsolata. Életének meghatározó mozgatórugója a családja volt, melyre bizonyítékul szolgál az a többszáz levél, melyet feleségével Piller Edittel megismerkedésük hajnalától kezdve váltott. Fekete István szerette a nőt, akit Bakócán ismert meg, élete végéig kitartottak egymás mellett, és sokszor közösen vágtak neki az erdőben tett sétának, ahová Bogáncs nevű kutyájuk is elkísérte őket.
Nincs még egy magyar író, akire ennyi helyen emlékeznének meg, hiszen a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumban megnyílt és átadott emlékszoba, a 21. Fekete István emlékhely lett.