Fekete István

A koppányi aga testamentuma

A koppányi aga testamentuma

Fekete István A koppányi aga testamentuma című regénye a török hódoltság idején, 1586-ban, tehát Buda elfoglalása után 60 évvel játszódik. A mű 1936-ban született, Fekete István az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság történelmi regénypályázatára írta meg, s nyerte el vele az első helyezést. Már a regény címe is nagyon beszédes; „Koppány” Somogy megyei község, az „aga” egy török méltóságnév; a török uralom idején az agák felügyelték egy-egy terület vezetőjeként az adók beszedését, és feleltek az igazságszolgáltatásért is, a testamentum pedig „végakarat”. A két szálon futó történetben feltárul a török hódoltság kora és a végvári vitézek élete, sőt még a Somogy megyei táj is, melynek fontos szerep jut: hol menedéket nyújt, hol pusztulást – kinek-kinek érdemei szerint.

Párviadallal kezdődik a történelmi regény: a koppányi vár török urát, Oglut megöli az apja halálát megbosszuló Babocsai László. A halálra sebzett török tiszt utolsó percben békejobbot nyújt ellenfelének, és arra kéri, hogy leányát, Zsuzsát, akit magyar felesége szült, vegye gondozásába.
Így bontakozik ki a romantikus elemekkel átszőtt történet, amely hitelesen mutatja be a dunántúli végvári harcok hétköznapjait.
Fekete István legelső regényét, amely a mai napig a szerző egyik legnépszerűbb műve, most a Móra Kiadó felújított formában adja közre.