Fekete István

Emberek között

Fekete István Emberek között című műve 1944 karácsonyára jelent meg, s mely egy emberek által befogadott mátyásmadár, és az őt felnevelő család története. Retek Jánosék egy év elteltével szabadon engedik a madarukat, aki saját családot alapít. Mottóként azt is írhatnánk a könyv elé, hogy ami egy felcseperedő madárral megesik, az az emberekkel ugyanúgy megtörténhet.
Retek Jánosnak hívják az először 1944 karácsonyán megjelent Emberek között főszereplőjét, és a vele, illetve a családjával történtek követhetők nyomon az általuk felnevelt szajkó életének első esztendejében. A madarat tavasszal pelyhes fiókaként szedi ki fészkéből a vador unokája, a következő évben pedig mint kifejlett, ivarérett állatot engedik szabadon ugyanabban az erdőben. A párra találó és immáron saját utódokat nevelő szajkó – más néven: mátyásmadár – időnként „emberi nyelven kiáltott valamit az erdőnek”. Az „erdei népek” ilyenkor megrettentek, és azt „suttogták a fiaknak”, hogy „ez az a mátyás, aki sokkal többet tud, mint mi, mert bodzaéréstől somvirágzásig élt az emberek között”.